2010.április.
Amerikai Egyesült Államok blog tulajdonosa, Zoli jött el Phoenixbe és együtt indultunk útnak északra, a Montezuma Castle-hoz. Alig több mint 1 órás út volt. Április közepe van, a hömérséklet most kezdi majd elérni azt a határt, ahol végetér a kellemes és kezdödik a kuuuu...tya meleg, vagy ahogy azt nekünk tavaly egy amerikai férfi leirta, végetér a nyár és kezdödik a pokol......de megküzdöttünk vele, még nem olyan vészes a dolog, 30-35 között van. Zolinak mindenesetre szokatlan volt a californiai idöjárás után a hirtelen meleg.
A Montezuma Castle egy 1200-1400-között, indiánok által lakott, magasan a szikálba épitett épület, ami legkisebb mértékben sem kastély, a nevével ellentétben. Az 1950-es évekig még a turisták is megcsodálhatták belülröl, de azota, az épület rossz állapota miatt ezt beszüntették. Nagyon érdekes számomra és jó ötletnek tartom, hogy az ilyen történelmi helyszineken általában a látnivalo története, ismertetöje az ut mentén táblákon fel van tüntetve. Ezeket olvasgatva tudtam meg néhány érdekes dolgot magáról a kis településröl (merthogy nem egyetlen épületröl hanem két épületcsoport maradványairol van szo) illetve a környezö állatokrol, növényekröl is.
Az egyik ami engem leginkább meglepett, egy fa bogyojárol szolo leirás volt. A leirás azt mondta el, hogy a fa termése, ami mellett álltam, érintésre allergiás reakciót vált ki, a szervezetbe kerülve pedig mérgezést okoz. Ennek ellenére, fene tudja hogyan....de az indiánok szappant föztek belöle és ezzel mosták ruháikat a közeli folyóban. Csak azt nem értettük, hogy ha hozzá sem lehet érni, akkor hogyan és miért dolgozták fel és használták....
Én az a tipusu ember vagyok, akinek minden tetszik, majdnem minden érdekel, föleg a történelmi és föleg az ókori történelmi dolgok, de az igazat megvallva az után, hogy az interneten beleolvasgattam a Montezuma castle honlapján lévö tájékoztatoba, én sokkal többre számitottam mint amit valojában láttunk. Nem mondom, hogy nem tetszett, mert nem igy van. Igazán nagyszerü az egész, a tény, hogy magasan a sziklákban van az épület és az itt élt emberek története, visszapillantás a multba, izgalmas. De azt hiszem nem kicsit túlreklámozták az interneten ugy az épületet mint a környékét. A belépö 5 dollár--bár mi nem fizettünk,mert valami miatt aznap épp ingyenes volt. Nos, szerintem nem is ér többet mint 5 dollár. Nem tudom hogy valaki akit nem érdekel a történelem, hogy állna hozzá, én az érdeklödési köröm miatt ha tudtam volna elöre mennyit fogok kapni az 5 dollárért, akkor is megnéztem volna, de nem vagyok benne biztos, hogy más nem csalodott volna.....
Ime, 3 fotoval meg tudom mutatni, hogy mi az, amit látsz ha elmész oda:
A Montezuma Castle egy 1200-1400-között, indiánok által lakott, magasan a szikálba épitett épület, ami legkisebb mértékben sem kastély, a nevével ellentétben. Az 1950-es évekig még a turisták is megcsodálhatták belülröl, de azota, az épület rossz állapota miatt ezt beszüntették. Nagyon érdekes számomra és jó ötletnek tartom, hogy az ilyen történelmi helyszineken általában a látnivalo története, ismertetöje az ut mentén táblákon fel van tüntetve. Ezeket olvasgatva tudtam meg néhány érdekes dolgot magáról a kis településröl (merthogy nem egyetlen épületröl hanem két épületcsoport maradványairol van szo) illetve a környezö állatokrol, növényekröl is.
Az egyik ami engem leginkább meglepett, egy fa bogyojárol szolo leirás volt. A leirás azt mondta el, hogy a fa termése, ami mellett álltam, érintésre allergiás reakciót vált ki, a szervezetbe kerülve pedig mérgezést okoz. Ennek ellenére, fene tudja hogyan....de az indiánok szappant föztek belöle és ezzel mosták ruháikat a közeli folyóban. Csak azt nem értettük, hogy ha hozzá sem lehet érni, akkor hogyan és miért dolgozták fel és használták....
Én az a tipusu ember vagyok, akinek minden tetszik, majdnem minden érdekel, föleg a történelmi és föleg az ókori történelmi dolgok, de az igazat megvallva az után, hogy az interneten beleolvasgattam a Montezuma castle honlapján lévö tájékoztatoba, én sokkal többre számitottam mint amit valojában láttunk. Nem mondom, hogy nem tetszett, mert nem igy van. Igazán nagyszerü az egész, a tény, hogy magasan a sziklákban van az épület és az itt élt emberek története, visszapillantás a multba, izgalmas. De azt hiszem nem kicsit túlreklámozták az interneten ugy az épületet mint a környékét. A belépö 5 dollár--bár mi nem fizettünk,mert valami miatt aznap épp ingyenes volt. Nos, szerintem nem is ér többet mint 5 dollár. Nem tudom hogy valaki akit nem érdekel a történelem, hogy állna hozzá, én az érdeklödési köröm miatt ha tudtam volna elöre mennyit fogok kapni az 5 dollárért, akkor is megnéztem volna, de nem vagyok benne biztos, hogy más nem csalodott volna.....
Ime, 3 fotoval meg tudom mutatni, hogy mi az, amit látsz ha elmész oda:
.
Ahhoz képest, hogy akárhová megyek többszáz fotoval térek haza, itt nem fotoztam többet mint 50. Talán annyit sem. Aki ismer engem, annak ez mindent elmond.....Ennek ellenére maga a hely történelme nagyon megfogott. Következö hely ahol megálltunk egy igen mély szakadék volt, az alján kis folyoval:
. Aztán lementünk a folyohoz is, remélve, hogy legalább a lábunkat beledughatjuk a vizbe, hogy ne kapjunk agyvérzést a "kellemes" arizonai tavasz melegétöl, kicsit sikerült megmosdani, aztán nevetni is egy jot Zolin, aki saját elmondása szerint talált valamit a földön, én viszont inkább úgy irnám le a dolgot, hogy esett egy iszonyu vicceset a folyoparton aztán mivel egyébként is fáj a bokája, nyalogatta sebeit egy darabig, na persze nekem ezt is meg kellett örökitenem. Hát hogyne.....gonosz vagyok, nevettem de nem a fájdalmán, csupán a szituácio vicces mivoltján:
.Miután mosakodtunk, fotoztunk és elestünk, beültünk a "kellemesen szaunaérzetü" hömérsékletü autoba, és elindultunk haza, Phoenixbe. Nem tudom mi lenne itt velünk légkondi nélkül...biztos halál. A városba érve gondoltam menyjünk még el a Pleasant Lake-hez is egy percre, néhány foto erejéig. Ide 6 dollár a belépödij autonként, és meg is éri. Legalábbis szerintem. Voltam már ott néhányszor, de még mindig fotozok ha ott vagyok, annyira szép környék.
A foto, amit egyetlen férfi sem hagyhat ki, ha Arizonaban jár:
. A foto elkészitése után pedig Zoli megintcsak mosolyt csalt az arcomra, amikor felállt, és észrevette a poloján és a nadrágján a kb másfélmillionyi elszáradt kaktusztüskét vagy valami olyasmi dolgot....persze segitettem neki leszedegetni de sejthetö hogy nem a bánattol folyt közben a könny a szememböl. Ez a Sonoran sivatag, sokan nem tudják hogy nem érdemes leülni a földre, de hamar megjegyzed ha egyszer megtetted.........
A képeken látszik, hogy azért a tavasz itt is tavasz, virágba borul a sivatag és ez nagyon érdekes. A kaktuszok is kezdenek virágozni. Mintha nem is ugyanaz a sivatag lenne. Minden évszakban más oldalát mutatja meg nekünk. Imádom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése